Címlap Hírek Friss hírek Félidőben a kormány - Wetzel: sikertörténet az egyszerűsített honosítás
Félidőben a kormány - Wetzel: sikertörténet az egyszerűsített honosítás Nyomtatás

Sikertörténetnek tartja az egyszerűsített honosítást a lebonyolításért felelős miniszteri biztos. Wetzel Tamás a kormány megalakulásának közelgő kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: az érdeklődés gyakorlatilag változatlan, és számításaik szerint már jövő év végére meglehet a félmillió állampolgársági kérelem. Mint közölte: érkezett igénylés Tanzániából is, a legidősebb honosított állampolgár 103 éves, aki az erdélyi Máramaroszigeten él.

A miniszteri biztos kifejtette: nagyon jól működik a rendszer, és az előzetesen végzett hatástanulmányoknak megfelelő infrastruktúrával és állománnyal bonyolítják a kérelmek fogadását, elbírálását. Emlékeztetett, míg 2010-ben csupán ötezer kérelmet kellett feldolgozni egy év alatt, most az igénylések száma a negyvenszeresére nőtt.

Wetzel Tamás azt mondta: a jogi környezet megfelelő, ősszel az állampolgársági törvénynél várhatók kisebb technikai módosítások, így például a formanyomtatványok egyszerűbbé válhatnak, és könnyebb lehet az állampolgársági eskütétel utáni magyarországi anyakönyvezés is.

A miniszteri biztos tájékoztatása szerint az első évben 830 millió forintot fordítottak a honosítás megszervezésére, és milliárdos összegekkel lehet számolni a következő évekre is.

Wetzel Tamás utalva arra, hogy az Országgyűlés 2010 májusában fogadta el a vonatkozó törvénymódosítást, és az igényléseket 2011 januárjától lehet beadni, elmondta: mostanra a kérelmeket 2200 anyakönyvi hivatalban, 92 külképviseleten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 23 ügyfélszolgálati irodáján és valamennyi kormányhivatalban fogadják.

A tavalyi évhez képest változás, hogy míg 2011-ben a kérelmek 38 százalékát nyújtották be a külképviseleteken, ez az arány mostanra 57 százalékra nőtt.

Az anyakönyvi hivatalokban az igénylések 28 százalékát adták be az idei év első három hónapjában a tavalyi 40 százalékkal szemben, míg a kormányhivataloknál a kérelmek száma 21 százalék helyett 14 százalék. Az érdeklődés gyakorlatilag változatlan a honosítás iránt, és azzal számolnak, hogy év végére 350 ezer igénylés fut be, és jövő év végére meglehet a félmillió kérelem.

Eddig mintegy 250 ezer kérelmet és 110 ezer névmódosítási igénylést regisztráltak, és közel 157 ezren már letették az állampolgársági esküt. A kérelmek 70 százaléka Erdélyből érkezik, és 18-20 százalék a Délvidékről. Március végéig 177.984 kérelem esetében már a döntés is megszületett.

Igénylés több mint 60 országból érkezett, így adtak be igénylést már rögtön az első héten Abu-Dhabiból, majd Katarból, Tanzániából is, és nem kis meglepetéssel látták az ügyintézők a jekatyerinburgi címzést is.

Wetzel Tamás elmondta: a tisztán ügyintézésre számított három hónapos határidőt tudják tartani, ebbe azonban nem számít bele az idő, ami alatt az akták "utaznak". Hozzátette, hogy a Malév csődje is érzékenyen érintette a konzuli hálózatot és az ügyintézést. Nem számít bele a nemzetbiztonsági véleményezés sem, és amíg az akta aláírása megtörténik. Ezzel együtt 5-6 hónapot vesz igénybe az eljárás, határidőn túli ügyintézés azonban nem nagyon van. Ez így is jelentősen gyorsabb, mint korábban, amikor akár több mint két évet is kellett várni az állampolgárságra.

A biztos jelezte: folyamatosan ellenőrzik, hogy nincs-e valamelyik ügyintézőnél elmaradás.

Nemzetbiztonsági kockázat miatt a kérelmek körülbelül egy ezrelékét kell visszautasítani, indokként például említette a szervezett bűnözéshez való kapcsolódást.

A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Két éve, 2010. május 29-én tette le az esküt az Országgyűlés előtt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány. A második Orbán-kormány a rendszerváltozás óta a legkisebb; nyolc minisztériummal kezdte meg a munkáját. A kormányfő az eskütétel előtt arról beszélt, hogy nem a hagyományos ágazati rendben szervezték meg a leendő magyar kormány munkáját, hanem a politikai vezetés logikája és a leendő politikai vezetők személyes felelősségének elve szerint.