Címlap Hírek Friss hírek Tájékoztató az eljárásról
Tájékoztató az eljárásról Nyomtatás

T á j é k o z t a t ó

a honosítási, az anyakönyvi és a nyilvántartási szabályok változásáról

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról a 2011. évi XIV. törvény, a végrehajtási rendeletek módosításáról pedig a 26/2011. (III. 10.) Korm. rendelet rendelkezik (kihirdetve MK 23. és a MK 25. számában).

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) új rendelkezése vezeti be, hogy a honosítási okiratot, ha a honosított névmódosítását engedélyezik, a névmódosításnak megfelelő néven kell kiadni, azaz ebben az esetben a honosításra és a névmódosításra vonatkozó döntés egy okiraton jelenik meg (eddig a honosításról és a névmódosításról külön okiratot adtak ki). A névmódosítás elutasításáról ezután is határozatot kap a kérelmező.

 

Törvényi szintre került a magyar állampolgárság igazolására elfogadható okiratok körének kiegészítése, vagyis megdönthető vélelemként erre szolgál a honosítási okirat is. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a honosított személy az állampolgársági esküt/fogadalmat leteszi, és ezt a tényt az okirat tartalmazza, úgy a honosítási okirat birtokában magyar útlevél kérhető, illetve bármely olyan eljárás kezdeményezhető, ahol a magyar állampolgárság igazolása feltétel.

Bővül az állampolgársági kérelmek átvételére feljogosítottak köre az integrált ügyfélszolgálati irodákkal (kormányablakok), amelyek 2011. január 3-ától működnek, mint a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodái. Az állampolgársági kérelmeket – az anyakönyvvezetőkkel egyezően – a kormányablakok kormánytisztviselőinek is az átvételtől számított öt napon belül kell az állampolgársági kérelmet felterjeszteniük a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz.

Az új rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a honosítást kérő külföldi házassági nevének módosítását kérje: egyaránt kérhető a névmódosítás a megszűnt és a fennálló házasság esetén is Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a házastárs maga is azt a nevet viselje, vagy egyidejűleg kérelmezze. (Arra az új szabályok sem adnak lehetőséget, hogy ha a házastárs nem kéri a névmódosítást, azt a nevét viselő házastárs kérje.)

Kérheti továbbá a külföldi az elhalt anyja nevének magyar nyelven való feltüntetését, ha az anya nevét hivatalos okiratban magyar nyelven korábban feltüntették. A kérelemhez az anya halotti anyakönyvi kivonata mellett olyan hivatalos okiratot is csatolni kell, amely tartalmazza az anya nevét magyar nyelven. Ezen új szabályoknak megfelelően változott a névmódosítási kérelem-nyomtatvány adattartalma is.

 

Változnak a külföldi helységnév használatára vonatkozó rendelkezések is. A születési helyet a honosítási eljárásban fő szabályként, ha volt a helységnek hivatalos magyar elnevezése, úgy azt kizárólag magyar elnevezéssel kell feltüntetni függetlenül attól, hogy a születés időpontjában a külföldi helység Magyarországhoz tartozott vagy sem. A külföldi kérheti azonban, hogy a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett zárójelben tüntessék fel a helységnek az adott országban hivatalos elnevezését is. Ez esetben az ország neve a hivatalos elnevezés mellett szintén a zárójelben szerepel pl.: Kolozsvár (Cluj, Románia).

A módosítással összhangban az ún. hagyományos és az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatványok kiegészültek, változtak a születési hely megnevezésére vonatkozó részek tekintetében.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendeletet módosító 10/2011. (III. 10.) KIM rendelet a külföldi helységnév anyakönyvezésére vonatkozó szabályokat szintén módosítja. Változatlan a szabályozás atekintetben, hogy ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység Magyarországhoz tartozott, akkor azt kizárólag magyar elnevezéssel kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ugyanakkor – a honosítási eljárással egyezően módosítva – ha az anyakönyvi esemény időpontjában a külföldi helység nem tartozott Magyarországhoz, a külföldi helységnév egykori hivatalos magyar elnevezése mellett zárójelben szerepel a helység adott országban hivatalos elnevezése és az ország magyar elnevezéssel. Az új szabályokat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni rendeli a módosítás.

Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (At.) ezzel összefüggésben lehetővé teszi, hogy az anyakönyvvezető az ügyfél kérelmére kijavítsa az anyakönyvi bejegyzést, ha azt a külföldi helységnév és annak magyar megfelelője sorrendje miatt kérik. Akinek a korábban hatályos anyakönyvi szabályok szerint születési helyét a külföldi hivatalos elnevezés mellett zárójelben tüntették fel a magyar elnevezést és az országot, az kérheti, hogy a hatályos anyakönyvi szabályoknak megfelelően, azaz a magyar elnevezés mellett zárójelben tüntessék fel a hivatalos külföldi elnevezést.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosításával lehetővé válik, hogy a 2011. január 1-je után az Ápt. 4. § (3) bekezdése és 5. §-a alapján kedvezményesen honosított/visszahonosított, (a továbbiakban: honosított) Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a személyiadat- és lakcímnyilvántartása (a továbbiakban: nyilvántartás) hatálya alá tartozzanak. Az érintett személyi kör külföldön élő magyar állampolgárként való nyilvántartásba vételére hivatalból kerül sor, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt (LIG) is kapnak.

Attól függően változik a LIG átadása a külföldön élő honosított részére, hogy ki előtt teszi le az állampolgársági esküt/fogadalmat: tehát, ha a külképviselet vezetője (vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő) előtt, a külképviselet vezetője (vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő), ha a polgármester előtt, úgy a polgármester adja át a LIG-et az eskü/fogadalom letételekor. Abban az esetben pedig, ha a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának (a továbbiakban: nyilvántartás) hatálya alá tartozó külföldi választása szerint a külképviselet vezetője (vagy az általa kijelölt konzuli tisztviselő) előtt teszi le az állampolgársági esküt/fogadalmat, úgy a LIG-et (és a személyazonosító igazolványt) a honosított lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző adja át részére.

A módosítás nyomán a nyilvántartásban a külföldi születési hely az anyakönyvezésre vonatkozó szabályoknak megfelelően szerepelhet. A változás a korábban kiadott okmányok (LIG, személyazonosító igazolvány) érvényességét nem érintik, de az érintett kérelmére a nyilvántartásban módosítható a születési hely megjelölése az új szabályoknak megfelelően Cluj (Kolozsvár, Románia) helyett Kolozsvár (Cluj, Románia).

Budapest, 2011. március